Warhead 3.1-3.2, Tapolca
"A WARHEAD JÁTÉKSOROZATRÓL
A WarHead játékokat elsősorban szórakoztató célú airsoft rendezvénysorozatnak szánjuk, ahol a haladó játékosok mellett kezdők is kipróbálhatják magukat feladatorientált környezetben. Célunk, hogy egy mindenki által betartható MASZ2010 -en alapuló egységes szabályrendszert hozzunk létre, és 1-2 havonta különböző helyszíneken találkozzunk egy-egy újabb epizód alkalmával. A WarHead játéksorozatnál nem kifejezetten a sztorira fektetjük a hangsúlyt, inkább arra, hogy mindenkinek lehetőséget biztosítsunk gyakorlásra, rajban mozgásra, rutinosabb játékosoknak arra, hogy új dolgokat próbáljanak ki, újabb játékostársainknak pedig arra, hogy dresszkódos, BB-limites, feladatközpontú játékokra juthassanak el."
www.softair.hu/viewtopic.php?t=5232
A hétvégén két napos játékon vettem részt, természetesen mindig a győztes / jó oldalon;-)! A Warhead sorozat 3.1 és 3.2-es részéről van szó. Szombaton a Ronin oldalon, vasárnap pedig a TF oldalon indultam harcba. Eredetileg mindkét napon TF lettem volna, de kiderült, hogy szombaton ott lesz pár ismerős: Blackburn az érdi játékról, Ice a tatabányairól (ő volt a másik srác, akit oda vittem magammal).
Érdekes játéknak indult, mivel tomekk-ék (a szervezők) sok technikát vonultattak fel: volt tank, páncélozott, lánctalpas csapatszállító, ural, dzsip…
És mindezek mozogtak is a pályán, és fel lehetett használni támadásra, védekezésre, utánpótlás szállítására mindet (bizonyos feltételek teljesülése esetén).
Szombaton a Vadászokhoz csatlakoztam, az első feladat az épületek átkutatása volt. Nem volt még benn senki ellenség, szóval a romos oszlopcsarnoknál álló tankot őriztük. Lassan nyomultunk előre a mező felé. Ott ütköztünk először komolyabb ellenállásba. Ezeket igen nehezen számoltuk fel, elég jó helyeket találtak maguknak a TF egységek. Itt szakadt szét a rajunk: Blackburn és Ice a dzsippel mentek a bagolyvárba, a többiek meg ottmaradtak a mező szélén. Akkor egy külföldi játékos balesetet szenvedett, és a dzsip jött is érte, de már a mieink nélkül, ők ott ragadtak. Elvitték a sérültet, nekünk meg azt a feladat jutott, hogy a hátul beszivárgó TF egységeket támadjuk. A rajunkból egy sráccal közben megpróbáltuk kimenteni Blackburnéket. Sikeresen elvágtak minket a rajunktól mindkét irányban. Harcoltunk egy ideig az oszlopcsarnokban, majd mikor már három oldalról lőttek ránk, mi is meghaltunk. Kivártuk a 10 percet, majd visszaálltunk. Ott senki sem tudott a rajunkról semmit, mert a rádiózás valamiért elég vacakul működött. Így kimentünk egy másik rajjal (Lazy Pigs) tisztogató feladatra. Onnan, egy fél óra múlva, mikor egy sérült TF katonát be lehetett vinni túszként visszamentem, hátha a saját raj is visszajött. Ekkor ott találtam őket. De Blackurn-ről és Ice-ról senki sem hallott semmit se. Kivártam velük, míg visszaálltak.
Közben befutott a két elveszett is. Megbeszéltük, hogy kettéosztjuk a rajt, a hatékonyabb működés kedvéért. Majdnem így is lett, a raj eltűnt, és én ott maradtam Blackburn-el…
Elindultunk, hogy megkeressük a rajunk többi részét, sunnyogtunk, és szép lassan megkerültük a harci helyszíneket, hogy hátulról támadjunk rájuk. Az oszlopcsarnokban helyet foglaló TF erők felszámolásának a legvégére értünk oda.
Mivel a rajunk továbbra sem volt elérhető, így ketten indultunk feladatot kérni a vezetőségtől.
A feladat egyszerű volt, sunnyogjunk oda a TF HQ-ra és próbáljuk levadászni tomekk-et. Itt derült ki, hogy mennyire jól is működik a CustomMaps Android alkalmazás, a térkép, amit a rendezők kiadtak kmz formátumban most nagy segítség volt, ahogy végig kúsztunk-másztunk az egész pályán. A GPS alapján folyamatosan pontosan tudtuk hol járunk, és a pálya szélén maradva tudtunk az ellenfél bázisához lopakodni. Igen hosszan sikerült ezt csinálni, de észrevétlenül odaértünk a TF HQ hátába. Mivel nagy volt a forgalom épp, megfigyelésre rendezkedtünk be. Mikor csökkent a népsűrűség, közelebb lopóztam, de sajnos a Ronin sapka szinte világít, így kiszúrtak minket. Próbáltunk utána zavart kelteni, ami sikerült is. Először csak egy négyfős raj jött ki ránk, akiket megállítottunk, majd még kiküldtek vagy 7 embert. Vicces volt, ahogy 10-11 TF szenved azon, hogy elkapjon kettő a hátukba sunnyogott zsoldost. Kitartottunk, nagyjából addig, amíg a lőszerem el nem fogyott. Mikor már csak egy táram maradt, akkor kaptam lövést, nem sokkal később Blackburnt is eltalálták. Elég nagy problémát okoztunk a TF-nek, és mikor elindultunk vissza, észrevettük, hogy amíg minket kergettek a katonák, addig a társaink, a tank segítségével betámadták a TF HQ-t, és szépen kiszedtek mindenkit. Itt lett a vége a napnak, a Ronin nyert. Kellmesen elfáradtunk bele ;-).
Másnap a TF erőket erősítettem (az előző napi teljesítményükből ítélve rájuk is fért). Nem csatlakoztam egyik rajhoz sem, gondoltam majd kialakul, meg kis késéssel is érkeztem, így már minden raj elrongyolt, mire én összeszedelőzködtem. Tomekk beosztott a terepjáróra lövésznek, így egy kis háromfős rajocskát alkottunk. Ide-oda küldözgettek minket, szállítani a lőszeres ládákat be a HQ-ra, ki a HQ-ról, illetve a nehézfegyverzet mozgatása volt még a feladatunk. Az első érdekes esemény akkor volt, mikor egyszer a bagolyvárnál jártunk: megtámadták a HQt, és mint „gyorsreagálású” erő, a mi feladatunk volt kisegíteni őket. Robogtunk is vissza, ahol láttunk, hogy olyan 15-20 Ronin Consultingos hasal a bozótosban, a HQ-nknál pedig senki sincs, csak néhány narancssapkában álldogáló sérült. Na, jött a haddelhadd, elkezdtük a terepjáró alig lehúzott ablakain keresztül küldeni őket. Ki is vágtam vagy 10 Roninost, mire elfogyott az engedélyezett 600 golyóm. De addigra felszámoltuk a támadást – kulloghattak vissza az RCs halottak. (Elég durván megküldtük őket, folyamatos BB esőben próbáltak a kicsi bokrok fedezékében hasalni, de sok esélyük nem volt… Volt, hogy a bokrot is szétlőttük, ahelyett, hogy megkerültük volna, hogy a mögötte levő támadó is megkapja a saját pártíz találatát. Harcos kis fél óra volt az biztos, mondjuk sok esélyük nem volt a támadóknak…)
Utána beálltam egy éppen visszaállt rajba, mivel a pálya szélén a kis erdős részt elég jól ismertem már előző napról, így felderítőként segítettem őket - a feladatunk a kis erdősáv átfésülése volt. Utána oldalról támadás. Az erdőben senkit sem találtunk, ellenben a támadás elég rosszul sült el, mivel pont akkor mikor mi betámadtuk az átjáró csarnokot, akkor jött oldalról egy ellenséges raj. Így két tűz közé szorulva körülbelül fél órán belül indultunk is a visszaállónkra.
A harmadik komoly eseménynél ismét a terepjáróra osztottak be, mivel a Bagolyvárban el kellett intézni, hogy az adatokat a taktikai laptopra letöltsük. Ehhez oda kellett vinni a felszerelést, ott biztonságos helyet találni, és a minket védő rajokkal a kapcsolatot tartani. Nem volt egyszerű, mert a letöltés vagy egy órán keresztül tartott, és közben a Roninosok páncélos segítségével próbáltak támadni minket. A terepjáró rádiója is bemondta az unalmast, ekkor én lettem a rádiós, akinek mindent koordinálni kellett. Tettem is egy ideig a dolgom, de valahogy hátulról bejutott a Ronin, és meglőttek. Éppen a letöltés vége felé (ekkor volt az az eset, hogy egy őz bennragadt a Bagolyvárban – az ügyes fotósnak sikerült lekapnia).
A letöltés végeztével berángattak a terepjáróba, ott bekötözték a sebeimet, majd robogtunk vissza a HQ-ra, az értékes laptoppal. Oldalról, 5 méterről megjelent egy Ronin-os csávó, és elhajított egy füstgránátot. Gondoltam is, hogy baszhatjuk az elmúlt több mint egy óra szenvedéseit, most készen vagyunk. De a csávó jól célzott, és 5 méterről a Jeep-et nem találta el, ellenben az előtte 2 méterre levő 20 cm-es fát, ahonnan visszapattant a gránát, pont a lába elé. Kis pukk, és a csávó hatalmas füstfelhőbe burkolózott... :D
Még megkérdezte, hogy ilyenkor mi van?... (elég bamba képpel), fel lett világosítva, hogy a lába hol van, a feje hol van és a kezei hol vannak, szóval irány a visszaállóra, mert javíthatatlanul szétesett... :D
Hát olyan elszomorodott embert rég láttam...
A végén ismét csatlakoztam egy rajhoz, és a bagolyvárat kutattuk át ellenség után, majd a tankot őriztük a az átkutatott terület bejáratánál.
Itt volt egy furcsa fél óra, mivel valakik lekéselték Tomekk-et, és levagdostak mindenkit a Ronin HQ-n, a terepjárónkat pedig ellopták. Teljes rádiócsend, semmi parancs, míg a HQ vissza nem állt. Utólag derült ki, hogy azok, akik ezt megcsinálták két és fél órát hasaltak a susnyában a megfelelő pillanatra várva: megérdemelték a sikert!
Mikor körülbelül egy fél óra után meghozták a kannákat, benne az üzemanyaggal elindultunk, hogy mint előző nap a Ronin, most a TF indítsa meg a teljes támadást a tankkal az élen. Sokkal lassabban haladtunk, mivel a Roninos oldal a házak közt volt, és igen nehéz volt az előrejutás, körülbelül 20-30 méterenként tankcsapdákba futottunk, és az épületekből egyenként kellett a RC-t kifüstölni. (előző nap a Roninnak igen könnyű dolga lehetett ehhez képest, hiszen nyílt terepen volt a TF HQ)
Igen nehezen, de eljutottunk az utolsó kapuig, mikor azon is áttörtünk a játékot lefújták, és ott lett vége.
Profizmusom: sikerült mindkét nap a győztes oldalon lennem! :D